MÁTÉ ÁRPÁD JÁNOSNÉ GYÖRGYI
Csemege osztályos munkatársból Vevőszolgálati és Kasszafelügyeleti osztályvezető – ismerjétek meg Györgyit!
Máté Árpád Jánosné Györgyi igazi veterán a METRO-nál. A kezdetektől 1994 óta a cégünknél dolgozik. Hosszan tudná ecsetelni, hogy az indulás idején mekkora szám volt egy saját kártyás vásárlói rendszer, az óriási választék, valamint a profi kereskedelmi praktikák megismerése. Az ő története egy olyan időszakot mutat be, amit ma már nehezen tudunk elképzelni. De induljunk is el erre a szakmai időutazásra!
Györgyit Budapesten az első áruházunkba, a Ferencvárosi METRO-ba vették fel a csemege osztályra eladónak, azonban már nyitás előtt más feladatot adtak neki, akvizíciós munkatársként tevékenykedett. Fel kellett keresnie a különböző vállalkozásokat, bemutatni a METRO-t, és vásárlói kártyát ajánlani a vállalkozóknak. Ez egy nagyon hálás feladat volt, hiszen akkoriban szívesen látták mindenhol, sőt, kifejezetten várták is őt!
Majd elérkezett a nyitás napja, ami akkora siker volt, hogy a Gyáli útra alig lehetett behajtani, akkora sor állt a METRO-ba. Mégsem elégedetlenkedett senki, szépen kivárták a vásárlók, hogy sorra kerüljenek. Györgyinek jól jött a korábbi vendéglátós tapasztalata, gyorsan beletanult a csemege osztályos pozícióba, és egy idő után fel is ajánlottak neki egy csoportvezetői pozíciót. 13 ember vezetője lett, és irányítania kellett az éjszakai csapatot a csemege osztályon. Nagyon élvezte az intenzív munkát, ami ezzel a pozícióval járt, mert közben sokat tanult az osztrák kollégáktól.
Annyira ügyesen dolgozott, hogy egy újabb feladattal bízták meg: végellenőrzéseket csinált. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a vásárolt termékeket szúrópróbaszerűen át kellett néznie, hogy minden rendben van-e velük. Ekkoriban (a 90-es évekről beszélünk) jött be a vonalkódos rendszer. Ezt neki is meg kellett tanulnia, és a kollégáit is be kellett tanítania rá. Olyan szépen oldotta meg ezt a feladatot, hogy az újonnan nyíló debreceni METRO áruházba is őt küldték, hogy tanítsa be a kollégákat. Jól eső dolog számára, hogy az ott betanított kollégák a mai napig szeretettel emlékeznek rá és a tanításaira. Sokan közülük a mai napig helyt állnak, és néhányan vezetők is lettek. Debrecen után az összes METRO-t végig járta, és megtanította a kollégáknak a vonalkód rendszer használatát.
Ezzel egy korszak lezárult számára, és visszajött a Ferencvárosi áruházba dolgozni.
Ekkor új kasszarendszert vezettek be, az MPOST-ot, amit szintén megtanult, és szintén járta az országot, hogy a METRO kollégáit is megtanítsa a használatára.
2003-ban kasszafelügyelő pozícióba került. Itt egy picit másfajta kihívás elé nézett Györgyi, hiszen a csapat nagy volt, viszont az összetartás nem annyira. Ez problémákat okozott, amit úgy oldott meg, hogy elkezdte a kollégákat különböző műszakokba és feladatkörökbe rotálni. Mindenkire próbált olyan feladatokat bízni, amiben jók voltak, és amik tetszettek nekik. Egymást segítették, hogy aztán ők is segítséget kapjanak, ha szükségük van rá. Nem kevés idő és befektetett munka volt, mire egy nagyszerű csapat kialakult. Pozitív és inspiráló közeg lett, akikkel együtt dolgozott nap, mint nap.
Györgyi jelenleg Vevőszolgálati és Kasszafelügyeleti osztályvezető pozícióban dolgozik, de nem volt egyszerű idáig az út! Szerencsére ő egy végtelenül pozitív és lelkes ember. Ez kellett is ahhoz, hogy a 16 éves kora óta dolgozó Györgyi kitanulja a cukrász szakmát, elvégezzen egy boltvezetői tanfolyamot, az érettségit, egy kereskedelmi menedzser tanfolyamot, és számos személyiségfejlesztő tréninget. A tanulásban a METRO is támogatta, akár részben, akár egészben.
Valószínűleg a folyamatos tanulni akarás, a folyamatos építkezés és haladni akarás sokban segíti Györgyit, hogy a mai napig szívesen jár be dolgozni. (Olyannyira, hogy erre az interjúra is szabadnapján jött be – a szerk.)
Miért szereti a METRO-t?
„A METRO, mint cég, egy iszonyú kiszámítható, biztos alapokon álló, fantasztikus csapattal, családbarát, egy olyan inspiráló közeg, aki akárhol kezdi, ha valakiben van ambíció és képezi magát, de szeretne új dolgokat tanulni, vagy előre jutni, itt van lehetősége” – mondja Györgyi. Emellett szerinte még az is vonzó, hogy mindig vannak új feladatok, és azok soha nem unalmasak. A rugalmasságot is kiemelte, hiszen a beosztásoknál van egy úgynevezett „kívánságlista”, hogy ki mikor szeretne dolgozni. Nyilván mindig minden kérésnek nem tudnak eleget tenni, de igyekeznek a dolgozóknak kedvezni.
Ha pedig nem dolgozik, akkor Györgyi vajon mit csinál? Természetesen tanul! Legutóbb egy európai szintű ingatlanközvetítő és társasház kezelő tanfolyamot végzett el, és barátinak segít az ingatlanok ügyintézésében. Következő célja, hogy nyelvet tanuljon, mert szerinte ez frissen tartja az agyat. Orosz nyelvtudása is jól jött, amikor a bolgár METRO-ba kellett mennie betanítani. Most az angollal szeretné folytatni.
Emellett természetesen ő is igyekszik kikapcsolódni, bár a három unoka mellett ez nem könnyű feladat. Szerencsére velük is tudnak közös programokat csinálni, imádnak utazni, felfedezni Magyarországot, sőt, még pecázni is eljár velük. Ha pedig nem a családdal van, akkor barátival utazgat valamerre, sőt, még raftingolni is imád!
Ezen persze nem csodálkozunk, egy ilyen energiabomba kolléganőtől ez egyáltalán nem szokatlan hobbi!
Reméljük, hogy Györgyi cégünktől megy nyugdíjba is, és addig is inspirálja kollégáit pozitív hozzáállásával, és segítőkész személyiségével!