Business Days

15 éve minden ősszel biztos (találkozási) pont a vendéglátóipar és a kereskedelem szereplői számára a Trade Magazin által szervezett Business Days szakmai rendezvény. A konferencia idén a szegmens előtt álló komoly kihívások élét tompítandó egy sajátos szakmai játszótérre invitálta a résztvevőket, és külsőségeiben is ilyen jelleget öltött.

A konferencia első napjának fókuszában a HoReCa állt, s miképpen a vendéglátóiparnak, a tematikus napnak is kiemelt partnere volt a METRO.  A piac aktuális állapotát, trendjeit és kihívásait, valamint a szereplők hangulatát és jövőképét bemutató előadásokat ismert, válságkezelésben már bizonyított piaci szereplők részvételével zajló kerekasztal-beszélgetések tették kézzelfoghatóvá. A délutáni pódiumbeszélgetéseken a METRO-t Bősze Ákos HoReCa üzletfejlesztési vezető képviselte, aki maga is közel negyedszázados vendéglátós múltat tudhat maga mögött.

Süllyedő hajó vagy a fejlődés útja?
Az első kerekasztal-beszélgetés célja a közeljövő várható kihívásainak megfogalmazása és a lehetséges megoldások felmutatása volt az átfogó HoReCa piaci exkluzív kutatási beszámolók tükrében. A kérdéseket Gerendai Károly, a Costes és a Rumour éttermek tulajdonosa, Kovács László, a La Fiesta Party Service tulajdonosa, Semsei Rudolf, a VakVarjú Étteremcsalád és a Budapest Party Service tulajdonosa, Szendrő Tamás, az Edenred ügyvezető igazgatója, valamint Bősze Ákos, a METRO HoReCa-fejlesztési vezetője vitatták meg.

A szakemberek meglehetősen borúlátóan fogalmaztak: „Nincs az a közgazdasági képlet, ami választ adna arra, mit kell tenni, amikor a fizetőképes kereslet csökken, a kiadás oldal viszont meredeken nő.”- mutatott rá Gerendai Károly. Semsei Rudolf egy metaforát használt: „Ülünk a Titanicon, szól a zene, finom a pezsgő, kellemesek az emberek, csak hát nagy a köd.” Kovács László szerint elő kell venni a háborús receptúrákat, míg Szendrő Tamás vihar előtti csendként írta le a jelenlegi helyzetet. Bősze Ákos a beszélgetés talán leginkább optimista résztvevőjeként a válság fejlesztő, változásokat meggyorsító hatására hívta fel a figyelmet. Fejleszteni kell, szerethetőbbé kell válni, és kiaknázni azt a lehetőséget, amit a jó vásárlóerővel rendelkező, jellemzően Z generációs fogyasztók jelentenek.

Menekülj előre digitalizációval!
A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a most körvonalazódó válsággal szemben a „menekülj előre” stratégia lehet a működőképes, ehhez azonban nagyfokú rugalmasság és anyagi tartalékok szükségesek. A METRO üzletfejlesztési vezetőjének saját tapasztalata, hogy a vendéglátósok többsége sajnos nem fejleszt a krízisben, hanem spórol. Kovács László szerint a „majd lesz valahogy” apátia falát kell áttörni, Gerendai Károly szerint az önáltatás csapdáját szükséges kikerülni. „Válságban nem az a kérdés, hogyan lehet mindenáron csökkenteni a kiadásokat, hanem az, hogyan lehet más csatornákat nyitni, a forgalmat növelni? Bár tagadhatatlanul szükség van külső segítségre, de a fejlesztés elengedhetetlen – nemcsak a beruházások jelentik a fejlesztést; lehet fejleszteni az ételkészítés minőségét vagy digitalizációba fektetni. Az adat az új arany, ezt pedig a digitális lábnyom növelésével lehet kinyerni.” – mutatott rá a METRO üzletfejlesztési vezetője. (A vállalat DISH éttermi szoftvercsomagja gyors segítséget jelenthet ebben, hiszen a nulláról képes kiépíteni a vendéglátóhelyek online jelenlétét.)

Trendformáló egészségtudatosság
A délután második pódiumbeszélgetése a fogyasztói szakértő csoporté volt: az asztalon a legújabb étkezési trendek, az egészséges, mentes és növényi termékek és a fenntartható gasztronómia témái hevertek. A vitapartnerek Burján Csaba, az Unilever Food Solutions ügyvezető igazgatója, Ruprecht László, a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület (SVÉT) elnöke, Tóth Enikő Boglárka, a Nestlé Professional üzletágvezetője voltak; a METRO-t ezúttal is Bősze Ákos HoReCa-fejlesztési vezető képviselte.

A beszélgetés fonalát mozgató fő kérdés a normakövetés volt: milyen mértékben érdemes a növényi alapú trendre energiát és erőforrásokat áldozni? A szakemberek ezúttal is egyetértettek abban, hogy a húsfogyasztás csökkentése globális szükségszerűség, hosszú távon mindenképpen az a cél, hogy az emberek nagyobb arányban fogyasszanak növényi alapú ételeket. Ennek mikéntjéről azonban megoszlottak a vélemények: míg Burján Csaba részben a kényelmi termékekben látta a megoldást a hozzáférhetőség növelésével, addig Ruprecht László a szezonális növényi alapanyagok arányának növelését látná jónak. Tóth Enikő rámutatott, hogy a táplálkozási trendek nem előzmény nélkül gyűrűznek be Magyarországra, előtte a nemzetközi piacon már kitapinthatóak ezek a folyamatok.

Bár a növényi alapú ételek trendje ma hangsúlyosan jelen van a fogyasztásban, Bősze Ákos a közeljövőre nézve visszaesést prognosztizál. Feltétel nélküli trendkövetés helyett a METRO a – vendéglátóiparral közös – fejlesztésekre, valamint a széleskörű edukációra, a célcsoportok ismeretterjesztésére épít.