Kávé és tea
kávé és tea
A kávé ma már sokkal többet jelent egy jó erős feketénél. A kávézás hagyomány. A kávézás szertartás. A kávézás társasági program. Egyeseknek a kávézás életstílus. Másoknak meghitt pillanat. Van, aki tej nélkül issza, mások habosan. Van, akinek a kávé koffeinmentes, másoknak dupla. És vannak azok, akik egyáltalán nem kávéznak, hanem az ősi Kína által ránk hagyományozott teát fogyasztják reggel, délben és este.
Tekintse meg kávé és tea kínálatunkat, hogy minden nap jól induljon!
A kávézásról
A kávéfa ágain termő zöld gyümölcsfürtök a kávécseresznye. A kávéfa gyümölcsét elsősorban azért nevezik cseresznyéknek, mert méretben, alakban és színben is megegyezik a mindenki által ismert cseresznyével. Az élénkvörös héj alatt található a gyümölcs édes, ragadós, sárga húsa, mely a kávébabot, vagyis a gyümölcs magvát rejtő középpont felé haladva egyre nyúlósabbá válik. Minden cseresznyében általában két bab van, lapos oldalukkal fordulnak egymás felé. A babok felszínén nagyon vékony, átlátszó hártya feszül, ezüsthéjnak is nevezik. Mindegyik szem egy kemény, krémszínű, bab alakú védőburokkal van körülvéve. Ez a héj és a feladata, hogy a kávészemet elválassza a gyümölcshústól.
A kávé felfedezéséről keringenek legendák.
A legszélesebb körben elterjedt monda szerint 600 körül egy kecskepásztor észrevette, hogy miután kecskéi valamilyen bogyót ettek, élénk ugrándozásába kezdenek. Ő is megkóstolta és tapasztalta annak élénkítő hatását. Egy közeli kolostor szerzetesei úgy gondolták, a kávébab ébren tartja majd őket imádkozás közben az éjszakai virrasztások alatt és a kávé híre terjedni kezdett. Arab kereskedők hozták a kávét az Arab-félszigetre, ahol a kávészemeket forró vízben megfőzve készítették az eredetileg Qahva néven ismert italt, amelyből több nyelvben is a kávé szó ered. A kávé későbbi története sokkal inkább tényeken, mintsem kitalációkon alapul. Európában küzdelmes út vezetett odáig míg fogyasztása elfogadottá vált, ami akkor következett be, amikor végül VIII. Kelemen pápa 1600-ban megkeresztelte. Európa első kávéháza Velencében nyílt meg 1645-ben. Bécs egészen 1683-ig nem mondhatott magáénak egyetlen kávéházat sem, amikor is a Bécsi ütközetben a törökök által hátrahagyott kávébabos zsákot kezdték el először felhasználni. Jelenleg a világon fogyasztott kávébab 90%-a abból a palántából származik, amelyet egy francia tengerésztiszt azoktól a hollandoktól lopott el 1723-ban akik először termesztettek kereskedelmi mennyiségben kávét Ceylonon és Jáván. Az Egyesült Államok az 1773-as Bostoni Teadélután óta nagy kávéfogyasztó nemzetté vált. Ekkor történt, hogy a tearakományt az óceánba öntötték, az ellen tiltakozva, hogy az angolok magas adót vetettek ki az észak-amerikai kolóniára. Ezt követően a kávé fogyasztása a tea helyett hazafias dologgá vált.
A kávékínálat ma már rendkívül színes és sokrétű. Az áruházak polcain találhatunk szemes vagy őrölt kávékat, padokat, illetve egyre nagyobb tömegeket hódítanak meg a kapszulás kávék is, amelyek egyszerre ígérik a fogyasztónak a tökéletes eszpresszó-élményt, és biztosítják az otthoni vagy irodai kávékészítés maximális kényelmét.Egyre nagyobb igény van arra, hogy otthoni környezetben is kiváló minőségű eszpresszót tudjunk készíteni. A gyártók is felismerték ezt a piaci igényt és rendkívül széles választékot biztosítanak a különböző típusú és funkciójú kávégépekből. Ma már csak a pénztárca szab határt.
A TEÁZÁS SZENVEDÉLYE
A teázás meghitt és meleg pillanatait az ősi Kína hagyta örökségül az utókorra.Ma már a gondosan válogatott és szárított tealevelek mellett gyakran gazdagítják az ízeket különféle gyümölcsökkel vagy egyéb növényekkel akár olajokkal, fűszerekkel is. Azonban a teázás ősi szertartása mit sem változott, a forró, illatos ital elfogyasztásának perceiben egy kicsit mindig megáll az idő, kitisztulnak a gondolatok és feltöltődik az életerő. A METRO gazdag választékot nyújt át a teázás híveinek, hogy kedvükre válogathassanak kedvenceik és néhány különlegesség között.
TERMESZTÉSE
A tea örökzöld fa, 5-6 méter magasra nőhet. A teaültetvényeken azonban 1-1,5 méter magasra visszametszik. A cserjéből 3 éves korában szedhető először levél, a legjobb minőségű árut 7-8 éves koráig adja. Kétféle éghajlat kedvez a teacserje optimális növekedésének; a trópusi, vagy szubtrópusi éghajlat és a humuszos talaj. Az ültetvények helye is nagyban befolyásolja a növekedés ütemét, ezért a legjobb hegyoldalra telepíteni, ugyanis minél magasabban fekszik az ültetvény, annál jobb minőségű teát termesztenek rajta.
FELDOLGOZÁSA
A teacserje leveleit leszedése után követően az oxidáció és a hervadás elkerülése érdekében nagyon gyorsan fel kell dolgozni. Az eltérő feldolgozási módok miatt kétféle tea jön létre, az egyiket fekete, a másikat zöld teának nevezzük. A fekete tea előállítása során a levelek egy jelentős oxidációs folyamaton mennek keresztül, ennek következtében a tea elveszíti antioxidáns tulajdonságainak nagy részét, ezáltal az íze karakteresebb lesz. A zöld tea elkészítésénél az oxidációs folyamat tövid, az antioxidáns összetevők érintetlenek maradnak.
A kávézásról
A kávé ma már sokkal többet jelent egy jó erős feketénél. A kávézás hagyomány. A kávézás szertartás. A kávézás társasági program. Egyeseknek a kávézás életstílus. Másoknak meghitt pillanat. Van, aki tej nélkül issza, mások habosan. Van, akinek a kávé koffeinmentes, másoknak dupla.
Egy biztos,jó kávét inni kiváltság. Jó kávét készíteni pedig művészet. Ezekre a gondolatokra hagyatkozva állítottuk össze a kávéról szóló kiadványunkat, melyben végigkalauzoljuk az olvasót a kávé cserjétől a tejhabos kávékülönlegesség elkészítéséig.
A kávékínálat ma már rendkívül színes és sokrétű. Az áruházak polcain találhatunk szemes vagy őrölt kávékat, padokat, illetve egyre nagyobb tömegeket hódítanak meg a kapszulás kávék is, amelyek egyszerre ígérik a fogyasztónak a tökéletes eszpresszó-élményt, és biztosítják az otthoni vagy irodai kávékészítés maximális kényelmét.
Egyre nagyobb igény van arra, hogy otthoni környezetben is kiváló minőségű eszpresszót tudjunk készíteni. A gyártók is felismerték ezt a piaci igényt és rendkívül széles választékot biztosítanak a különböző típusú és funkciójú kávégépekből. Ma már csak a pénztárca szab határt.
A kávézás története
A kávéfa ágain termő zöld gyümölcsfürtök a kávécseresznye. A kávéfa gyümölcsét elsősorban azért nevezik cseresznyéknek, mert méretben, alakban és színben is megegyezik a mindenki által ismert cseresznyével. Az élénkvörös héj alatt található a gyümölcs édes, ragadós, sárga húsa, mely a kávébabot, vagyis a gyümölcs magvát rejtő középpont felé haladva egyre nyúlósabbá válik. Minden cseresznyében általában két bab van, lapos oldalukkal fordulnak egymás felé. A babok felszínén nagyon vékony, átlátszó hártya feszül, ezüsthéjnak is nevezik. Mindegyik szem egy kemény, krémszínű, bab alakú védőburokkal van körülvéve. Ez a héj és a feladata, hogy a kávészemet elválassza a gyümölcshústól.
A kávé felfedezéséről keringenek legendák.
A legszélesebb körben elterjedt monda szerint 600 körül egy kecskepásztor észrevette, hogy miután kecskéi valamilyen bogyót ettek, élénk ugrándozásába kezdenek. Ő is megkóstolta és tapasztalta annak élénkítő hatását. Egy közeli kolostor szerzetesei úgy gondolták, a kávébab ébren tartja majd őket imádkozás közben az éjszakai virrasztások alatt és a kávé híre terjedni kezdett. Arab kereskedők hozták a kávét az Arab-félszigetre, ahol a kávészemeket forró vízben megfőzve készítették az eredetileg Qahva néven ismert italt, amelyből több nyelvben is a kávé szó ered. A kávé későbbi története sokkal inkább tényeken, mintsem kitalációkon alapul. Európában küzdelmes út vezetett odáig míg fogyasztása elfogadottá vált, ami akkor következett be, amikor végül VIII. Kelemen pápa 1600-ban megkeresztelte. Európa első kávéháza Velencében nyílt meg 1645-ben. Bécs egészen 1683-ig nem mondhatott magáénak egyetlen kávéházat sem, amikor is a Bécsi ütközetben a törökök által hátrahagyott kávébabos zsákot kezdték el először felhasználni. Jelenleg a világon fogyasztott kávébab 90%-a abból a palántából származik, amelyet egy francia tengerésztiszt azoktól a hollandoktól lopott el 1723-ban akik először termesztettek kereskedelmi mennyiségben kávét Ceylonon és Jáván. Az Egyesült Államok az 1773-as Bostoni Teadélután óta nagy kávéfogyasztó nemzetté vált. Ekkor történt, hogy a tearakományt az óceánba öntötték, az ellen tiltakozva, hogy az angolok magas adót vetettek ki az észak-amerikai kolóniára. Ezt követően a kávé fogyasztása a tea helyett hazafias dologgá vált.
A teázás szenvedélye
teázás meghitt és meleg pillanatait az ősi Kína hagyta örökségül az utókorra.
Ma már a gondosan válogatott és szárított tealevelek mellett gyakran gazdagítják az ízeket különféle gyümölcsökkel vagy egyéb növényekkel akár olajokkal, fűszerekkel is. Azonban a teázás ősi szertartása mit sem változott, a forró, illatos ital elfogyasztásának perceiben egy kicsit mindig megáll az idő, kitisztulnak a gondolatok és feltöltődik az életerő.
A METRO gazdag választékot nyújt át a teázás híveinek, hogy kedvükre válogathassanak kedvenceik és néhány különlegesség között.
Termesztése
A tea örökzöld fa, 5-6 méter magasra nőhet. A teaültetvényeken azonban 1-1,5 méter magasra visszametszik. A cserjéből 3 éves korában szedhető először levél, a legjobb minőségű árut 7-8 éves koráig adja. Kétféle éghajlat kedvez a teacserje optimális növekedésének; a trópusi, vagy szubtrópusi éghajlat és a humuszos talaj. Az ültetvények helye is nagyban befolyásolja a növekedés ütemét, ezért a legjobb hegyoldalra telepíteni, ugyanis minél magasabban fekszik az ültetvény, annál jobb minőségű teát termesztenek rajta.
Feldolgozása
A teacserje leveleit leszedése után követően az oxidáció és a hervadás elkerülése érdekében nagyon gyorsan fel kell dolgozni. Az eltérő feldolgozási módok miatt kétféle tea jön létre, az egyiket fekete, a másikat zöld teának nevezzük. A fekete tea előállítása során a levelek egy jelentős oxidációs folyamaton mennek keresztül, ennek következtében a tea elveszíti antioxidáns tulajdonságainak nagy részét, ezáltal az íze karakteresebb lesz. A zöld tea elkészítésénél az oxidációs folyamat tövid, az antioxidáns összetevők érintetlenek maradnak.
